A XVIII. század egyfajta vízválasztó a történelemben: a mindennapi élet még közelebb állt a középkor világához, mint a modernséghez, ám minden akkori esemény, eszme, gondolat megalapozta mai, modern világunkat. Hogyan jött létre és hogyan működik a világmindenség? Milyen az ideális állam? Melyek a társadalom elsődleges értékei? Melyek az alapvető emberi jogaink? Ezekre és még sok más kérdésre keresték a választ a felvilágosodás nagy gondolkodói. A XVIII. századi gondolkodók nélkül nem jutott volna el a világ a demokráciák létrejöttéhez, az emberi alapjogok tisztázásához, a modern gondolkodáshoz. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak pozitív következményekkel számolhatunk: a változások a forradalmak korát is elindították. Locke, Montesquieu, Rousseau, Newton, Voltaire neve például mindenki számára ismerősen cseng, de mit is tettek ők a világ, s leginkább a gondolkodás fejlődéséért? A törikalauz célja választ adni ezekre a kérdésekre.
Az ész százada
10
Az ész százada
A tanuló ismerje a felvilágosodás főbb gondolatait, eszméit, gondolkodóit. Értelmezze a témához kapcsolódó legjelentősebb forrásokat és hatásukat a politikai-gazdasági életre.
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
Számítógép, projektor
felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Locke, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith
